A nevezés gyorsan megvolt, kaptunk egy... khm. "információkban nem igazán bővelkedő" A5 méretű lapot - de legalább a távnak megfelelő, nem "összevont" térképpel. Mindegy, aki ismeri az útvonalat, az simán végigmegy térkép és leírás nélkül, aki viszont nem, az esetleg fordított irányban kezdi meg a kört :-)
A tábortól Normafáig aszfalt meg járda került a talpunk alá - és ez ráadásul oda-vissza szakasz, szerencsére nem túl hosszan, úgyhogy "kibírtuk".

Normafánál a réten egy szalmakalapos, igen hangos és nagy létszámú fiatal társaság bóklászott - finoman fogalmazva is tajt részeg volt a csapat zöme - néhány felnőtt próbálta terelgetni őket, úgyhogy valamiféle iskolai rendezvénynek tűnt a számunkra. Szerencsére nem a zöld sáv jelzést szemelték ki maguknak, így lefelé haladva lassan hallótávolságon kívülre kerültek.

A faháznál egy szintén fiatalokból álló, jókedvű csoport álldogált. Rákérdeztem, hogy a szalmakalapos ifjak hozzájuk tartoznak-e, de nemleges volt a válasz, ráadásul kiderült, hogy a Schönherz Qpa nevezőtúrája zajlik, és a rendezők igyekeznek kulturált mederben tartani a dolgokat, sőt, ahogy kell, a szükséges engedélyeket is beszerezték.

Zöld sáv, zöld háromszög, a Tündér-sziklától egy megállással fent is voltunk az útnál, ahol megvártuk Gabit :) A pihenőnél újabb pont a qpa nevezőtúrájához egy másik, szintén normálisan szórakozó csapattal, úgyhogy itt sem időztünk sokat, bár a vidám diákok jelenléte egy picit sem volt zavaró.

Át a Libegő alatt, aztán hullámvasutazva tovább a jelzést követve, Juci kellemes tempójához igazodva. Nem is olyan régen, a Tündér 7 túrán itt jöttünk az ellenkező irányban. Aztán elágazás, jelzésváltás, és meglepően gyorsan elérjük Szépjuhásznét.  Itt van "a" pont, téli fagyi, ücsörgés picit - belefér, ráadásul innen a P- jön fölfelé, ami azért Juci számára szép menet lesz.

Fölfelé néhány qpa résztvevő csapat jön szembe, illetve ácsorog az úton - a jókedvük picit ragadós - no meg arra is emlékszem, hogy Miskolcon, a kollégiumok közötti vetélkedők (StuDili) keretében (meg úgy egyébként is)  milyenek voltunk... Megértem a jó hangulatukat, na :-D

Erzsébet kilátó - most nem megyünk föl, ígéretet teszek arra, hogy "csak úgy" is el fogunk jönni - nem akarom Tündit kihagyni belőle, elég, hogy a gyaloglatból kimaradt. Természetesen a jelzést követve lépcsőzünk le a csúcsról - ahogy a Gyermekvasút Nyomában éjszakai verziójánál is írtam, prímán rendbe lettek szedve a lépcsők.

A Libegő felső állomása után maradunk a kék körtúra jelzés keleti ágán, több helyen megcsodáljuk a kilátást, egy-két tájékoztató táblát is sikerül elolvasni. 

Virág-völgynél váltunk a jelzés másik ágára,ismerősök húznak el mellettünk - majd kicsivel később érkeznek szemből, merthogy a jelzés balra tart egy keskenyebb ösvényen :-D

Innen már nincs sok hátra, a Székelykapu után a reggel már megtett útvonalon megyünk a célig.
Az érkezésnél jelentősnek tűnő sor áll, én besorakozok, Gabi és Juci leülnek pihenni, meg falatozni.
Miután megkapom az egyszerű emléklapokat és a kitűzőket, csatlakozom hozzájuk - zsíros kenyér hagymával, majd desszertként margarinos kenyér sütésálló lekvárral :-) 

Szép volt, jó volt, "minimál" szervezés volt - de nem gond, nem kell minden túrán kilométerenként ep, meg két pontonként habzsidőzsi, nem igaz?



Korábbi teljesítések: 2010 (20-as táv), 2011

<- előző túra

következő túra ->