Erre az évre ismét tervezem az MVTE-érem begyűjtését, úgyhogy célszerűen a 30B távot választom, kihagyva a városi, lépcsőzős-betonos szakaszt, no meg nem kell annyira korán indulni :)
Ez utóbbit alaposan ki is használom: 9:55 kerül rajtidőként a lapra. Minthogy a megrendelt eső és sár nem érkezett meg, így príma terepen vághattam neki a távnak - előre szóltak, hogy a Szarkavár mellett sem lesz sár :-D
Tempósra veszem az elejét, Disznófőnél gyors bélyegzés, majd futókhoz csapódok, kényelmes "kocogós" tempóban haladunk, kényelmesen csevegve; Tanácsot kérnek egy jótékonysági céllal megrendezendő teljesítménytúrával kapcsolatban, javaslom a TTT-t megkeresni, ott úgy a szervezés, mint az egyeztetések terén (erdészet, nemzeti park, stb.) alaposan képben vannak.
Az egykori Hárs-hegyi kempingnél lévő ponton szokás szerint csokitojást kapunk (tényleg csoki) a bélyegzés mellé. A futók itt ellépnek, én meg átcsomagolom a kapott édességet: alufóliából ki, biocsomagolásba be :-D Finom volt.
A Ferenc-halom megkerülése szép is lehetne, de sajnos nagyon látszik a "civilizáció" közelsége. Aztán ismét aszfalt, a Széher útnál látunk egy old timer autót - majdnem eredeti állapot, ránézésre a felniken kívül minden stimmel.
A szelektív hulladékgyűjtőknél jobbra, ahogy a jelzés mutatja - tavaly ebben a kunkorban volt a "bónusz" csokis pont - most nincs.
A Nagyhíd után kellemes szakasz következik: Battai lépcső - Csalán út - Nagybányai lépcső. Nem mondom, hogy egy rugaszkodással, de azért csak felértem az Apáthy-szikla felé vezető elágazáshoz...
Görgényi út, bár van fekvő rendőr, de... szóval óvatosan kell átkelni rajta - aztán lehet tempózni fölfelé.  Az Árpád-kilátóig szintben hasonló, mint a Nagyhíd utáni fölfelé, mégis kellemesebb - na ja, kevésbé meredek... Itt érem utol Laurát, akivel aztán a célig együtt megyünk.
A kilátónál ep, bélyegzés, majd irány tovább, hiszen a Szépvölgyi útnál lévő etetőpont következik :-D Aszalt szilva, sós rágcsálni való, kétféle felvágott, csalamádé, hagyma, lekvár, szörp, sör...
Ha jól emlékszem :)  (pedig elég sok időt eltöltöttem a kínálat tesztelésével :-D 
Kipihenten és jóllakottan indulunk tovább, beszélgetés közben tempósan fogynak a méterek, Hármashatárhegyi út, Z- egyenest, majd meredeken le - a kereszteződésnél nem szabad eltéveszteni: a Z- balra megy, szemből a Z3 érkezik, és megy jobbra.
Guckler-szikla a következő EP, ez után már csak Solymáron kapunk bélyegzést. Addig szinte eseménytelen út: Virágos-nyeregnél "tesztelem" az OKT-s bélyegzőt, a Csúcshegyi-nyereg előtt sajnos "szokásosan" hiányzik egy-két jelzés, bár az ösvényről letérni nem nagyon lehet :)
A szelíden kanyargó/hullámvasutazó erdei útról kiérve a szántóföld szélére a februári (Zöld 20) állapotokkal tökéletesen ellentétes kép fogad: nincs sár. (Elvileg rendeltek, de nem érkezett meg :-) Ezért aztán a Szarka-vár melletti lejtő is sármentes - ennek örömére felsétálunk a várba, a GCSOLY ládikát megkeresni - sajnos a toronyban sokan vannak, ráadásul nem is ott keresem, ahol kéne, úgyhogy majd legközelebb. Ennek örömére azért sikerül megtalálni a túra egyetlen sárfoltját - sürgősen meg is örökítem :-)
Solymáron rövid pihenő a kocsmában (ott az ep), illetve eme műintézmény előtt, mert bent  elég sűrű "állott" a levegő.
A téren a bronzba öntött pár most is ott ácsorog a templom előtt, pedig most a templomajtó nyitva is van - gondolom, várnak valakire :-)
Solymárról meredek aszfalton igyekszünk kifelé, aztán az erdei út eleje talán még meredekebb, viszont hamar barátságosba vált. Az egykori turistaház hűlt helyénél újabb bélyegzés, a következő már a célban vár ránk, persze addig még útba ejtjük Nagykovácsit (az Antónia utcát ki nem hagyva :-) illetve az Anna vadászházat.
Itt ugyan picit "benézhető" a jelzés, de nincs vele gond, enyhén jobbra, aztán már szinte végig csak lefelé, a kényelmes, széles erdei úton.  Legutóbb, mikor erre jártam, ha jól emlékszem, szinte az egész út egy merő patak volt...
Az erdő szélére kiérve balra kell tartani - szalag is mutatja a helyes utat, lent, a völgyben feltűnik Telki, ahova pikk-pakk megérkezünk.
A településen még némi aszfaltkoptatás, balra Hársfa utca, majd a főútnál ismét balra, aztán még egy emelkedő a végére, és aztán cél, oklevél, kitűző, Budapest-kupa bélyegzés, és gyorsan a buszhoz.

Egy újabb kellemes túranapot tudhatok magam mögött, ráadásul fizikálisan is teljesen rendben éreztem magam a végén, úgyhogy lassan, de biztosan csak összeszedem magam - kell, hiszen a nagyobbacska séták csak most fognak következni :-)



Korábbi teljesítések:  2009 (20km), 2010, 2011

<- előző túra

következő túra ->