Tegnap "csepergett" az eső, úgyhogy csak a babatávra vállalkoztam (no
meg én sem szeretek korán kelni...). Ezekből kifolyólag reggel kilenc
előtt pár perccel kászálódok ki a gépsárkányból a félig telt normafai
parkolóban. A nevezés picit zsúfolt helyen történt, ezért a nevezés meg a négy szín igazolólap beszerzése után már indultam is. Fönt a tetőn brutálisan tépett a szél, úgyhogy gyorsan igyekeztem a Z- jelzésen lefelé. Megdöbbentő volt, hogy ott, ahol pár nappal ezelőtt a Hol a következő-n hóban ökörködtünk, ott csak avar és némi sár van, a hónak nyoma sincs - hozzá kell tegyem, így erősen közelítve márciushoz nem is hiányzik :-) Jég persze "akad" - egy túratárs bottal a kezében óriásit esik - szólok neki, hogy a bot végéről a gumidugót le kéne venni, akkor talán érne is valamit :-)) Tempósan gyalogolva érünk a Tündér-sziklához, pont, bélyegzés, majd irány tovább. A Z- jobbra letérését előttünk majdnem benézik, itt a keskeny ösvényen lefelé azért már előjön a sárbancsúszás, persze ez távol áll attól a sártól, ami még vár ránk... Aszfalt, BUÉK visszafelé, beszélgetés, úgyhogy gyorsan fogynak a kilométerek. Lépcső következik fölfelé - bemelegítés az Apáthy-szikla előtti nagytesójához :) Közben persze megállunk pecsételni a Fekete István emlékháznál, egy terepszínbe öltözött, fülbedugós módon zenét hallgató túratárs után kiabálni kell, hogy észre vegye a pontot, holott azért elég méretes csoportosulást alkottunk :-) Nemszeretem-lépcső fel az Apáthy-sziklához, a kilátás pazar, az idő is jónak ígérkezik. Ismert úton tovább az Árpád-kilátóig, itt a bélyegzés mellé csokit kapunk ellátmányként. Az alkalmi túratársak leülnek falatozni, én indulok tovább. Problémamentesen eljutunk a K-Kc Z- elágazásához, ahol Marjan előveszi az itinert, és felolvassa az ide vágó passzust :) Tényleg nem másszuk meg a HHH-t :-) ellenben lefelé eléggé masszív csúszásveszélynek vagyunk kitéve. A szintútra fordulást követően nyugodt, de tempós gyaloglással hamar a következő ponton találjuk magunkat. Virágos-nyeregnél "ősi szokás szerint" nyomok egy kéktúrás bélyegzést is az itinerre - az EP bent van a büfében, itt gyors adminisztrálás, majd kiderül, hogy az egyik túratárs utolérte a barátait, úgyhogy velük folytatja. Kettesben megyünk tovább, a telkek között (ahol a változatosság kedvéért most le vannak mázolva a Z- jelzések...) fiatalok egy csoportja vesz egy jobbost be egy nyitott kapun - a tulaj úgy zavarja őket ki... No igen, nem kéne a jelzéseket tönkre tenni... A K- Z- lefelé még tűrhető, azonban a Z- hegy alatti szakasza már jelzi, hogy bizony lesz még sár... Nem, nem a szántóföld szélén... Ott is, persze, de ami utána következik... Sikerül térd fölöttig felcsapni magamat vele :-) Nesze neked kamásli... Mivel a Várnak a Várak mozgalom indításaként a Szarka-várban ott a szervező, így felcaplatunk a kitűzőért/emléklapért - ráadásnak egy-egy csoki is jár. A várból lejövet még kapunk egy picit a sárból, majd végleg aszfaltra érünk. A Templom-téren bent áll a busz, úgyhogy egy gyors adminisztráció után már a BKV szolgáltatását teszteljük hazafelé.
|
2010. >