Április négyről... Ja nem, ezt ifjabb koromban énekeltük... Szóval a mai túráról kellene pár sorban megemlékeznem - rövid túra, gyorsan abszolválva, úgyhogy a beszámolót sem húzom, mint a rétest... Tegnap próbáltam szervezni túratársakat - válasz nem volt, úgyhogy megcéloztam a rajtidő elejét - jelentem sikerült, a korábbi két alkalommal szokásos elkavarás nélkül sikerült odaérnem, és 7. számmal nevezni. Igazolólap, térkép, leírás a szokásos, feltűnik néhány ismerős túratárs is - aztán pontban 8:30-kor elhangzik a "mehettek" erre aztán elindul a "tömeg". Gyorsan elkezdem szedni a lábamat, hiszen a Hunyad-orom emelkedője/lépcsője sem viccel, nem lenne jó ott totyogni, így aztán elsőként sikerül begyűjtenem a bélyegzést. Visszafelé biztatom a felfelé igyekvőket - persze tudják ők is, hogy ez csak az első 80 abból a 820 méterből, ami szintben vár ránk a mai délelőttön. Alig múlt háromnegyed kilenc, amikor a "2 pont" feliratú bélyegző lenyomata is rákerül a lapomra, miközben kapom a figyelmeztetést, hogy a Z- után a Zc törlőkereszttel le van festve, de arra kell menni, meg szalag... - mosolyogva mondom, hogy persze, tudom, tavaly is így volt, nem először vagyok itt :-) Lépcső, a Z- letérés jobbra már nem téveszthető el - itt aztán bele is kocogok egy picit a széles, enyhén emelkedő gyalogúton, hiszen érzem, hogy ebben a kellemes időben jó időt is lehet menni ezen a túrán. A Pozsonyi-hegyi fordítóhoz is elsőként érkezek, kapom a pecsétet, meg az útbaigazítást, higy fölfelé, át az aszfalton, majd Z3 balra. Szedi elő a szalagot, hogy kirakja - elkérem, mondván, hogy arra megyek, kirakom én. Így is lesz, az aszfalt túloldalán a korlátra kerül egy, meg föntebb, ahol balra ráfordulunk a Z3 jelzésre. Itt ismét jól kocogható szakasz jön, még nincs túl meleg (reggel 11 fokot láttam egy utcai hőmérőn), úgyhogy próbálom itt is gyorsan szedni a lábamat. Egy sorompó nyomainál kiérek a korábban keresztezett aszfaltcsíkra, amin a Tündér-szikla fölötti parkolóig vezet a Z3, itt balra befordul a Tündér-sziklához. Hmmm... néhány hete egészen más hangulatban, más időjárásban jártam erre... Óriáslépcsőnek tűnnek az eróziót csökkenteni hivatott keresztbe rakott farönkök - érdekesen lehet rajtuk átugrálni, de sikerül. A Z- elérésének azért örülök, hiszen picit ismét szintben lehet haladni (ebből nincs sok ezen a gyaloglaton), nem sokkal később azonban pár percre megállok, hiszen a 4. ep. bélyegzését be kell gyűjtenem. Itt kiderül, hogy az egyik leányzó lesz a normafai pontőr, mondom neki, hogy ha nem akar egyedül felgyalogolni, akkor várjon meg, mindjárt jövök :-)) Így is lesz, 9:35-kor megkapom lent a bélyegzést, immáron az ötödiket, aztán lépcső fel, Z-, és irány Normafa. Elég tempósan haladunk, szembe ismerősök jönnek, aztán feltűnik a Rétes büfé... Pontban tízkor kapok egy kacsintós bélyegzést (a 6. számú stempli elveszett), veszek két rétest meg egy pohár meggylét - és elvesztem az elsőségemet :-)) Persze ez nem baj, hiszen nem versenyről van szó, jót poénkodunk is a dolgon. A rétesezés után irány a Kc jelzés, a székelykapu után majdnem sikerül elkavarni róla, de gyorsan korrigálok. A Libegő felső végállomásánál már a 7. bélyegzést gyűjtöm be, majd elindulok lefelé... A Libegő 11 résztvevői vel közös ez a le-föl szakasz, biztatjuk egymást a sok ismerőssel - bár nekik nehezebb dolguk van, de jólesik mindenképp. Lent benyakalok egy flaska izólöttyöt, berakom a kocsiba a hátizsákot, és bélyegzés után nekivágok a fölfelé vezető útnak. Az aszfalt keresztezésekor sikerül elkerülni egy kellemetlen találkozást, tolom tovább fölfelé - nincs sok, és bár fujtatok, mint a gőzös, de igyekszem ha lassan is, de megállás nélkül feljutni a Libegő felső állomásáig. Itt a bélyegzés után kapok egy listát, hogy vigyem föl a 10 ep-ra, megteszem, természetesen a P- lépcsőjén megyek, ahogy kell. Hivatalosan itt a cél: 11:05 kerül a lapra. Visszasétálok a Libegő felső végállomásához, iszok egy szörpöt, megkapom a díjazást, majd elindulok a régi P- jelzésen lefelé. Az aszfalt után Z3-Z- kombó, itt valahol elszórom a díjazás mellé kapott CHIP-magazinból a DVD-t - a Tündér-sziklánál a ponton veszem észre, visszaindulok érte, sajnos nem megyek eléggé vissza, úgyhogy... No mindegy. Holnap meglátjuk, mi lesz.
|
2010. >