Rövid túra, rövid beszámoló (merthogy a TTB-s beszámolót ír, ha még nyúlfarknyit is, túrafertőz, és nem rövidít -- legfeljebb annyit, amit senki sem vesz észre :-)).

A túra kifejezetten nem koránkelős, így nyugodt reggeli készülődést követően elautóztam a rajthoz, ahol sikerült kényelmesen leparkolni. A sportkastély egyik oldalán tömeg, fiatalok és rengeteg dohányfüst -- ez a rövid szakasz volt a túranap egyetlen negatívuma, a másik oldalon hosszú asztal, mögötte/körülötte jól ismert arcok. Kedves fogadtatás, gyors nevezés, majd itiner-olvasás következett. Az eleje aszfalt -- na jó, ezt hagyjuk gyorsan magunk mögött, gondoltam, és kocogósra fogva a tempót elindultam, hála a hossz rövidségének, mindenféle csomag nélkül, a kapott papírral a kezemben. A belekocogás olyan jól sikerült, hogy a pinpongasztalig nem is nagyon hagytam abba :-)
Onnan némi lassítás az erdei tornapálya ösvényén, élvezve a szép környezetet és a jó időt. Egy szakaszon oda-vissza azonos az útvonal, de ez nem igazán jelent gondot, elég széles a gyalogút, így kényelmesen lehet haladni. Visszafelé ismét erdei tornapálya, rommátört táblákkal, aztán suhanás egy betonkerítés mellett (jó közel, hogy dörzsöltek legyünk :-)). Murvás út, majd egy újabb, ellenkező irányban már bejárt szakasz, szemben egy valahonnan ismerős leányzó fut, én épp sétálok, köszönünk egymásnak, majd jön a pinpongasztal, kedves ismerős adja a bélyegzést -- innen az idefelé megismert úton vissza a rajt/cél-ig. Laza talaj itt-ott, majd aszfalt, már nem rohanok, 2 órásra terveztem, bő másfél lett a vége, meg egy szép emléklap, kitűző, zsíroskenyér, szörp, és egy újabb teljesített túra a Budapest kupához.

Kedves szervezőgárda, szép, kényelmesen bejárható útvonal, ötletes és tetszetős bélyegzők a pontokon -- jövőre családdal jövünk :-)